Termográfia, épületdiagnosztika

A termográfia alapköveit  1800-ban W. Herschel fektette le az infravörös sugárzás felfedezésével. Az infravös sugárzást a gyakorlatban a hadsereg használta először a második világháborő után. A hőkamerát a rossz látási viszonyok között a katonák felkutatására használták, ugyan is a hőkamera a látási viszonyoktól függetlenül érzékeli az emberi test hőkisugárzását. Később a hadsereg mellett a hőkamerát használni kezdték többek között az orvostudományban, az elektrotechnikában.

*

A következő években ezt a technológiát használni kezdték az építőiparban is. Az építészetben a termovíziós mérést az épületek feltérképezésére használjuk, a hőkamera ugyanis nem a közeg, hanem a felületek hőmérsékletét méri. Segítségével láthatóvá válnak az épület konstrukciójában azok a helyek, melyek rossz hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek. A hőkamerával tehát a szakemberek megtalálják és megmutatják Önnek, hogy hol veszíti otthona a legtöbb hőt. Képes felderíteni a falazat, a hőszigetelés, a nyílászárók rejtett hibáit, valamint rámutat azokra a helyekre, ahol a hőmérséklet és a kondenzáció következtében a penészedés veszélye áll fenn.

*

A hőtérképes mérés nem állapítja meg pontosan a kárba veszett energia mennyiségét, csupán a legkritikusabb helyekre mutat rá az épület konstrukciójában. A hőtérkép tulajdonképpen az épületek hőszigetelő képességének gyors, minőségi és megbízható ellenőrzése. Megtalálja a rejtett hibákat, és felújítások esetében rámutat az ésszerű beavatkozásokra.

 A minőségi és megbízható hőkamerás mérés feltétele azonban a megfelelő mértékű hőmérséklet külömbség a külső és belső hőmérséklet között (kb. 20 °C). Ez azt jelenti, hogy ideális szobahőmérséklet mellett a hőkamerás mérés akkor mutat értékelhető képet, ha a kültéri hőmérséklet fagypont körül, vagy az alatt van.

*

A kültéri hőtérkép felfedi a falazat, a hőszigetelés, a nyílászárók rejtett hibáit. Rámutat tehát a kerületi konstrukciók kritikus pontjaira, melyek gyenge hőszigetelő képességekkel rendelkeznek.

 E mellett a beltéri hőtérkép felfedi a lakások fűtési- és elektromos rendszereinek nyomvonalát, rámutat a szivárgásokra és a falban futó vezetékek, csövek nem megfelelő szigetelésére.

 A fent említett konstrukciós hibák mellett a hőképeken láthatóvá válnak a hőszigetelés rejtett hibái (szélsőséges esetben a hiányzó szigetelés), az úgynevezett hőhidak. Hőhídnak az eltérő szigetelőképességű felületeket nevezzük, ezeken a helyeken a hőenergia gyorsabban távozik a fal többi részéhez képest.Termovízne merania - termografia

Az épületek hőtérképeinek időszerű felhasználási területei:

- A felújítások előtti döntési fázisban a termovíziós mérés segít döntést hozni, rámutat a kritikus helyekre az épületek konstrukciójában, melyekre a felújításnak vagy a hőszigetelésnek feltétlenül irányulnia kell. Ebben a fázisban egy hőtérkép alátámaszthatja, vagy esetleg teljesen meg is cáfolhatja egy hőszigetelés (felújítás) szükségességét.

- A kolaudációnál, a munkálatok befejezésénél a hőtérképes mérés az elvégzett munka minőségének ellenőrzésére kell, hogy szolgáljon (a nyílászárók pontos és szakszerű elhelyezése, a hőszigetelő burkolat minősége).